4. Jog és etika

 

Egy kis ismétlés:

·         A számítógépes programok fajtái felhasználói jogok szerint. (7-es tananyag)

·         A számítógépes adatbiztonság, adatvédelem. (6-as tananyag)

 

 

Etikai szabályok a hálózaton

Netikett:

        Net : Internet

        Etikett : viselkedési szabályok, elfogadott magatartásformák gyűjteménye.

 

Az Internetre vonatkozó illemszabályokat, szokásokat, viselkedési formákat hálózati etikettnek, röviden netikettnek nevezzük.

 

Célja:

Barátságos légkör megteremtése és megőrzése az internetes kommunikációban.

 

3 fő részre osztható:

1.      egy-egy kommunikáció pl. levelezés

·         A levél tartalmára vonatkozó alapvető etikai szabály, hogy ne írjunk olyasmit e-mail-be, amit nem küldenénk el levelezőlapon.Titkosítás nélkül az Interneten minden nyilvános, az ember magáról állítja ki a bizonyítványt egy nem megfelelő stílusú levéllel.

·         Legyünk konzervatívak a küldésben és liberálisak a fogadásban: Ne küldjünk indulatos leveleket (flame-ket), akkor sem ha provokálnak, viszont ne legyünk meglepve, ha ilyet kapunk. Ne válaszoljunk rá és ne küldjük tovább!

·         Ne küldjünk lánclevelet, kéretlenül nagy mennyiségű információt.

·         Mindig ellenőrizzük a levél címét: vannak címek melyek úgy néznek ki mintha egy ember lenne, pedig csoportot jelentenek.

·         Mindig töltsük ki a levél Subject (Tárgy) rovatát, így tájékoztatjuk a címzettet a levél tartalmáról, és olvassuk el a saját leveleink Subject rovatát is..

·         A levél legyen tömör anélkül, hogy túlságosan lényegretörő lenne.

 

2.      egy-sokaknak kommunikáció (levelezési listák, fórumok, IRC)

Levelezési listák:

·         A fel- és leiratkozó üzeneteket a megfelelő címre küldjük, mentsük el a feliratkozásra kapott választ.

·         Mielőtt postázunk valamit, bizonyos ideig olvassuk az adott levelezési listát, ismerjük meg a közösség szokásait.

·         Amit írunk széles közönség olvassa.

·         Mielőtt elküldünk egy levelet, ellenőrizzük. Az elküldött levelet nem lehet visszavonni.

·         Az üzenet címét mindig ellenőrizzük: a csoportnak, vagy csak egy személynek szeretnénk küldeni.

·         Válaszüzenet esetén idézzünk csak annyit az eredetiből, hogy a válasz érthető legyen.

·         Helytelen nagy file-kat küldeni egy listára.

·         Ha kérdést teszünk fel, akkor készítsünk a válaszokból egy gondos összegzést és küldjük el a listára.

·         Privát levelezési listára, ha nem hívnak meg, akkor ne küldjünk üzenetet. Ilyen listák üzeneteit ne küldjük tovább szélesebb körben.

·         Tilos listás leveleket továbbküldeni a küldő engedélye nélkül.

 

IRC:

·         Ismerjük meg a csoport kultúráját.

·         Nem szükséges mindenkit személyesen üdvözölni, egy egyszerű „Szia” is elegendő.

·         Ha valaki becenevet, alias-t vagy álnevet használ, tiszteljük az anonimitását.

·         Nyomdafestéket nem tűrő kifejezéseket NE használjunk.

 

 

 

3.      információs szolgáltatások (WWW, FTP)

·         A WEB-en lévő anyagnak a közízlésnek megfelelőnek kell lennie – uszító, rasszista, fasiszta, vallási, politikai anyag nem lehet.

·         Törvénybe ütköző anyag elhelyezése TILOS.

·         A WEB-en elhelyezett anyagokért a web oldal készítője a felelős és nem a szolgáltató.

·         Az oldal alján el kell helyezni a készítő nevét és e-mail címét.

·         A WEB-en elhelyezett információk egy része ingyenes, másik része nem. Ezekről érdemes informálódni.

·         Ne használjuk más FTP site-ját arra, hogy egy harmadik személynek szánt fájl-t oda helyezzünk el.

 

 

 

Az internet közösségi szabályait sérti meg az aki:

·         Bármilyen adathoz, erőforráshoz arra jogosulatlanul próbál hozzáférni.

·         Nem olyan célra használja az Internetet, mint amilyen célra neki azt biztosították.

·         Megzavarja (szándékosan) az Internet működését.

·         Az Internet erőforrásait indokolatlan mértékben használja.

·         Megsérti más felhasználó személyiségi jogait, magánéletébe beavatkozik.

·         A mai Internet biztosítja a névtelenséget. Ezzel nem illik visszaélni, de bizonyos esetekben a névtelenség használata elfogadott.

·         Szinte minden információ elérhető, lemásolható – de az nem jelenti azt, hogy ne kellene betartani a szerzői jogokra vonatkozó előírásokat.
 

 

BSA:

Magyarország Európában az elsők között, 1983-ban helyezte szerzői jogvédelem alá a számítógép programokat. Ennek ellenére hazánkban a számítógépek döntő többségén (kb. 75%-án) jogosulatlanul használják a szoftvereket, azaz nem rendelkeznek felhasználói joggal a gépen lévő programokra. Ez nemzetközi összehasonlításban nézve nagyon magas értéknek számít. Hazánkban 1994-ben alakult meg a BSA magyarországi szervezete.

 

A BSA a „Business Software Alliance” rövidítése, amely egy nemzetközi szervezet. A legnagyobb szoftverfejlesztőket és forgalmazókat tömöríti magába, és feladatának tartja, hogy az üzleti szoftverek felhasználóit a legális szoftverhasználat irányába terelje.

 

Ezt részben a jog által biztosított eszközökkel, részben felvilágosító tevékenységgel próbálja megvalósítani. A felhasználók sokszor azért követnek el jogsértést, mert a legalapvetőbb jogi kérdésekkel sincsenek tisztában.

 

Milyen előnyökkel jár a jogtiszta szoftverhasználat?

 

·         felhasználói támogatás a program fejlesztőitől, amely jelentheti a program írásos dokumentációját, a program garanciális javítását, illetve cseréjét, továbbá gyakran még telefonon igénybe vehető forródrót szolgáltatást is,

·         a program továbbfejlesztett változatához kedvezményesen lehet hozzájutni, mert lehetőség van programfrissítésre (upgrade felhasználói jog) ,

·         elkerülhetők a számítógépvírusok okozta kellemetlenségek,

·         a program megvételével a felhasználó elismeri a programba fektetett munka értékét, és ráadásul anyagi lehetőséget biztosít a program fejlesztőinek a szoftver továbbfejlesztésére.

·          

 

Mit tartalmaz általában egy felhasználói szerződés?

 

·         hány gépre lehet telepíteni a programot?

·         lehet-e másolatot készíteni a programról (többnyire nem, legfeljebb egy biztonsági másolatot).

Egy licensz általában a szoftver egy gépre történő telepítését engedélyezi. Több gépen való felhasználáshoz a gépek számának megfelelő licensz vagy felhasználói szerződés szükséges. A licenszszerződés gyakran engedélyezi egy darab biztonsági másolat készítését arra az esetre, ha az eredeti adathordozó meghibásodna vagy tönkremenne. Minden további másolat jogosulatlan példánynak számít. A legális kereskedelmi szoftverek esetében bevett gyakorlat a szoftverek átruházása adásvételi szerződéssel, valamint a szoftverek bérbeadása.

 

 

Milyen következményekkel jár a jogosulatlan szoftverhasználat?

 

Ha a felhasználó nem jogtiszta szoftvert használ, illetve nem jogtiszta szoftverrel kereskedik, akkor ellene büntetőeljárás indítható.

 

 

Milyen felhasználói jogok léteznek?

 

·         eredeti illetve frissített (upgrade) felhasználói jog

Frissítésnek nevezzük azt a szoftvervásárlást, amelynek során egy olyan célra szolgáló számítógépprogramot szerzünk be, amilyen célra már rendelkezünk valamilyen szoftverrel.

·         új géphez illetve új fődarabhoz adható OEM verzió

Többnyire csak operációs rendszereket lehet OEM verzióban megvenni. Ha most vásárolunk számítógépet, akkor feltétlenül a géppel együtt vegyük meg az operációs rendszert. Ilyenkor ugyanis biztosan OEM verziót számláznak nekünk, mely a szoftver teljes árához képest 40-50%-os megtakarítást is eredményezhet.

·         egy második programpéldány vásárlásakor alkalmazható licenszcsomag, az LP

Ha már rendelkezünk egy komplett jogtiszta programmal, és ugyanezt a programot egy másik számítógépünkre is szeretnénk telepíteni, akkor célszerű egy ún. LP (Licenc Packet ) csomagot vásárolnunk. Ez esetben jelentős árkedvezménnyel csak egy újabb felhasználói jogosítványt kapunk, mely igazolja a program jogtiszta használatát. Az eredeti programot kell telepítenünk a másik gépünkre is.

·         A több program vételekor alkalmazható pontozásos rendszer, az OL, vagy nyílt licensz

A legtöbb nagy szoftver cég, mint pl. a Microsoft, a Corel, a Novell a SYmantec, a Lotus alkalmazza az ún .nyílt licensz, angolul Open Linenc, rövidítve OL rendszert. Ennek lényege, hogy minden szoftver adott pontszámot ér, és egy szoftvercégenként adott pontértékhatár átlépése után jelentős, akár 20-30% mértékű árkedvezményt is kaphat a vevő. Sok esetben nem egy pontszámot, hanem többet állapítanak meg a szoftvercégek, és sávosan növekvő mértékű kedvezményt adnak vásárlóinknak.

Nyílt licensz vásárlása esetén is csak egy felhasználói igazolást kapunk, amely pontosan meghatározza, hogy mely termékeket és hány gépre telepíthetjük. Ezért nyílt licensz vásárlása esetén is kell rendelkeznünk egy komplett telepíthető program verzióval.